Kontakt vs. szisztémás herbicidek: különbségek, példák és kiválasztás

A kontakt és a szisztémás herbicidek főként abban különböznek, hogy hogyan mozognak a növényen belül.

A kontakt gyomirtó szerek elsősorban a permet által közvetlenül beborított növényi szövetet károsítják.Általában gyorsabban mutatnak látható tüneteket, de a kezeletlen levelek, növekedési pontok, gyökerek, rizómák vagy gumók életben maradhatnak.

A szisztémás herbicidek leveleken, gyökereken vagy más növényi szöveteken keresztül szívódnak fel, és túljutnak az eredeti érintkezési ponton. A hatóanyagtól függően elérhetik a növekedési pontokat és a föld alatti szerkezeteket, így általában alkalmasabbak a már megtelepedett évelő gyomok ellen.

Egyik típus sem automatikusan jobb.

A helyes választás a következőktől függ:

• Gyomfajok
• Éves vagy évelő növekedési ciklus
• Gyökér- és rizómaszerkezet
• Gyomnövények mérete
• Szükséges szabályozási sebesség
• Növény- vagy alkalmazási hely
• Permetezéses lefedettség
• Környezeti feltételek
• Rezisztencia állapota
• Helyi termékregisztráció

A látható sebességet nem szabad összekeverni a teljes irtással. Egy kontakt gyomirtó szer gyorsan megégetheti a lombozatot, míg egy évelő gyom később újra kihajt a gyökereiből. Egy szisztémás gyomirtó szernek lassabban kell jelentkeznie a tüneteknek, de megfelelő felszívódás és transzlokáció után teljesebb irtást biztosít.

Kontakt vs. szisztémás gyomirtó szerek áttekintése

Ez az összehasonlítás általános viselkedést ír le. A pontos hatóanyag és összetétel bejegyzett címkéje és műszaki jellemzői továbbra is az irányadó referenciaértékek.

Mit jelentenek valójában a kontaktus és a szisztémás?

Kapcsolat és szisztematikus leírása herbicid felszívódása és mozgása a növényekben.

Önmagukban nem írják le a gyomirtó szer biokémiai hatásmechanizmusát.

A hatásmechanizmus leírja a hatóanyag által megzavart biológiai folyamatot. Példák a következőkre:

• I. fotoszisztéma elektronelterelés
• Fotoszisztéma II gátlás
• EPSPS-gátlás
• Glutamin-szintetáz gátlás
• PPO-gátlás
• Szintetikus auxin aktivitás
• ACCase gátlás
• ALS-gátlás

Két kontakt herbicidnek eltérő biokémiai célpontja lehet. Két szisztémás herbicidnek pedig teljesen eltérő hatásmechanizmusa is lehet.

Például:

• A parakvat egy kontakt típusú 22-es csoportú herbicid, amely eltéríti az I. fotoszisztémához kapcsolódó elektronokat.
• A bromoxinil egy kontakt típusú, 6-os csoportú fotoszisztéma II-es inhibitor.
• A glifozát egy szisztémás, 9-es csoportú EPSPS-gátló.
• A 2,4-D egy szisztémás, 4-es csoportú szintetikus auxin herbicid.

A kontakt és a szisztémás szerek osztályozása is különbözik a többi herbicid osztályozási rendszertől.

Ezek az osztályozási tengelyek átfedhetik egymást.

Egy gyomirtó szer lehet:

• Kontakt és nem szelektív
• Kontaktus és szelektív
• Szisztémás és nem szelektív
• Szisztémás és szelektív
• Posztemergens és maradvány
• Preemergens és szisztémás a gyökérfelvétel után

A növények szelektivitásának külön magyarázatát ld.szelektív és nem szelektív herbicidek.

Hogyan működnek a kontakt herbicidek?

Kontakt gyomirtó szerekfőként a hatékony permetlémennyiséget kapó leveleket és szárakat károsítja.

Miután a hatóanyag eléri az érzékeny szövetet, az a következőket károsíthatja:

• Sejtmembránok
• Fotoszintetikus elektronszállítás
• Klorofill funkció
• Aminosavak anyagcseréje
• Sejtenergia-egyensúly
• Egyéb alapvető növényi folyamatok

A specifikus biokémiai hatás a hatóanyagtól függ. Az „érintkezés” nem azt jelenti, hogy minden termék ugyanazon a mechanizmuson keresztül pusztítja el a szöveteket.

Miért korlátozott a mozgás?

Sok kontakt típusú gyomirtó szer gyors sejtkárosodást okoz a kijuttatási pont közelében.

Mivel a kezelt sejtek elveszítik membránjuk integritását és normális anyagcsere-funkciójukat, a herbicid más növényi részekbe történő bejutása korlátozott maradhat.

Az eredmény a lokalizált szövetkárosodás.

Ha egy levél teljes beborítást kap, a levél nagy része elpusztulhat. Ha a levélnek csak egy része kap hatékony beborítást, a kezeletlen részek zöldek maradhatnak.

A föld alatti szöveteket különösen nehéz irtani, ha a hatóanyag nem tud a levelekből a gyökerekbe, rizómákba, sztólókba, gumókba vagy hagymákba jutni.

Miért fontos a permetezés lefedettsége?

A kontakt gyomirtó szerek nagymértékben függenek a permetlé eloszlásától.

A termék csak akkor tud hatékonyan hatni, ha elegendő hatóanyag jut el az érzékeny szövethez. A nem megfelelő lefedettség élő, tovább növekvő részeket eredményezhet.

Fontos lefedettségi tényezők a következők:

• Gyomnövények mérete
• Levélszög
• Lombkorona sűrűsége
• Permetezési mennyiség
• Cseppméret
• Fúvóka kiválasztása
• Haladási sebesség
• Permetezési nyomás
• Vízminőség
• Adjuvánskövetelmények
• Időjárás
• Levélfelület jellemzői

A nagy cseppek jó elsodródás-szabályozást biztosíthatnak, de bizonyos érintkezési termékek esetében nem elegendő felületi eloszlást. A nagyon apró cseppek javíthatják a lefedettséget, de növelhetik a céltárgytól eltérő mozgást.

A megfelelő egyensúly a termék címkéjétől, a kijuttató berendezéstől, a növénykultúrától, a gyomnövényzettől és a helyi előírásoktól függ.

Miért jelentkeznek általában gyorsabban a tünetek?

A kontakt herbicidek gyakran gyorsan károsítják az alapvető sejtszerkezeteket.

A hatóanyagtól függően a látható hatások a következők lehetnek:

• Vízzel átitatott elváltozások
• Levélfoltosság
• Hervadás
• Zöld szín elvesztése
• Szöveti bronzosítás
• Gyors kiszáradás
• Barna vagy fekete nekrózis

A gyors tünetek nem feltétlenül jelentik azt, hogy az egész növény elpusztult.

Egy évelő gyomnövény elveszítheti kezelt lombozatát, de a föld alatti szövetekben még mindig elegendő tárolt energiát tárolhat új hajtások hozásához.

Hogyan jutnak el a szisztémás herbicidek a növényekbe?

Szisztémás herbicidekfelszívódnak a növényi szövetekbe, és az eredeti alkalmazási ponton túlra is elszállítódnak.

A mozgás a következőktől függ:

• Ahol a gyomirtó szer bejut
• Kémiai tulajdonságai
• Növényi érrendszeri áramlás
• Gyomnövekedési szakasz
• Forrás-nyelő kapcsolatok
• Környezeti feltételek
• Formula
• Növényi érzékenység

Néhány szisztémás herbicid főként a leveleken keresztül szívódik fel. Mások főként a gyökereken keresztül jutnak be. Egyesek mindkét úton bejuthatnak.

Levélfelszívódás és háncsmozgás

A levélen alkalmazott szisztémás gyomirtó szereknek először a levél felszínén kell átjutniuk.

Felszívódás után bizonyos hatóanyagok cukrokkal és más növényi metabolitokkal együtt átjutnak a háncson.

A flém mozgása a herbicidet aktív nyelők felé szállíthatja, például:

• Új hajtások
• Növekedési pontok
• Fejlődő levelek
• Gyökerek
• Rizómák
• Gumók
• Reproduktív struktúrák

A glifozát egy gyakori példa a lombtrágyázásra szánt szisztémás gyomirtó szerekre, amely képes az aktívan növekvő szövetek és a föld alatti tárolóstruktúrák felé haladni.

Ez a mozgás az egyik oka annak, hogy a glifozátot gyakran fontolóra veszik a mélyen gyökerező vagy rizómás évelő gyomok irtására, ahol helyben regisztrálták.

Az áttelepítés azonban időt igényel. A kezelés után röviddel végzett gyors kaszálás, talajművelés vagy szövetroncsolás csökkentheti a föld alatti építményekhez való mozgást.

Gyökérfelszívódás és xilém mozgás

Néhány szisztémás herbicid a növények gyökerein keresztül jut be a szervezetbe.

Felszívódás után felfelé mozoghatnak a xilémben a párologtató áramlattal.

A xilém-mobil gyomirtó szerek általában a következő irányokba hatnak:

• Szárak
• Terjeszkedő levelek
• Régebbi párologtató levelek
• Egyéb föld feletti szövetek

Ez a mozgásirány eltér a forrásból a nyelőbe történő háncstranszporttól, amely egyes lombtrágyán kijuttatott termékekhez kapcsolódik.

Ezért a „szisztémás” szó nem garantálja, hogy egy hatóanyag egyformán fog hatni:

• Emelkedő
• Lefelé
• Minden gyökérbe
• Minden rizómába
• Minden növekedési pontba

Az adott herbicid felszívódási útját és érrendszeri útvonalát ismerni kell.

Miért hatnak általában lassabban a szisztémás herbicidek?

Egy szisztémás herbicidnek több szakaszon kell átesnie:

1. Lerakás a növényen vagy annak közelében
2. Behatol a levélbe vagy a gyökerbe
3. Belépni a belső szövetekbe
4. Mozgás az érrendszeren keresztül
5. Érje el a veszélyeztetett termesztési régiókat
6. Zavarja meg a biokémiai célpontot
7. Annyi sérülést okoz, hogy megállítja a növény növekedését
8. Csökkenti a növény regenerálódási képességét

A látható tünetek megjelenése ezért hosszabb időt vehet igénybe, mint a kontakt termékek esetében.

A hatásmechanizmustól függően a tünetek a következők lehetnek:

• Növekedés megszűnése
• Fokozatos sárgulás
• Piros vagy lila elszíneződés
• Szár csavarodása
• Levélköpölyözés
• Növekedéspont-elhalás
• Progresszív hervadás
• Lassú, teljes növényi hanyatlás

Az azonnali levélégés hiánya nem bizonyítja a kezelés kudarcát.

A kontakt gyomirtók elpusztítják a gyökereket?

A kontakt gyomirtó szerek általában korlátozott gyökérszabályozást biztosítanak, mivel nem jutnak hatékonyan a kezelt levelekből a föld alatti szerkezetekbe.

Még mindig elpusztíthatnak egy kis éves gyomnövényt, ha:

• A teljes forgatás megfelelő lefedettséget kap
• A gyomnövénynek korlátozott gyökérrendszere van
• A növekedési pont láthatóvá válik
• A növénynek kevés tárolt energiája van
• A kezelés a növekedés korai szakaszában történik.

A megtelepedett évelő gyomok nehezebben kezelhetők.

Túlélhetik a következőket:

• Taprook
• Rizómák
• Stolonok
• Gumók
• Izzók
• Földalatti rügyek
• Gyökértöredékek

Miután a kezelt lombozat elhal, ezek a struktúrák új hajtásokat hozhatnak létre.

Ezt a reakciót néha kémiai kaszálásnak nevezik: a föld feletti növényzetet eltávolítják, de magát a növényt nem pusztítják el teljesen.

A szisztémás gyomirtó szerek általában jobban elérik a föld alatti szerkezeteket, de a gyökérzet elleni védekezés még így sem garantált. A terméknek:

• Hatékony a gyomnövények ellen
• Elegendő mennyiségben felszívódik
• A megfelelő növekedési szakaszban alkalmazva
• Elegendő időt hagytak az áthelyezésre
• Megfelelő környezeti feltételek mellett használva
• A regisztrált díjszabás és címke szerint alkalmazva

Az ellenállás, az aszálystressz, az érett lombozat, a por, a rossz fedettség, az eső és a helytelen időzítés mind csökkentheti a szisztematikus védekezést.

Melyik a jobb egynyári és évelő gyomok ellen?

A gyomnövények biológiája fontosabb, mint a látható tünetek sebessége.

Fiatal egynyári gyomok

Egynyári gyomokegyetlen vegetációs időszakban befejezik életciklusukat, és elsősorban a magtermelésre támaszkodnak.

A kis egynyári gyomnövények gyakran rendelkeznek:

• Korlátozott levélfelület
• Kis gyökérrendszerek
• Kitett növekedési pontok
• Alacsony földalatti energiatartalékok
• A teljes hajtáspusztulás utáni visszanövekedési képesség csökken

A kontakt gyomirtó szerek ezért hatékony védekezést biztosíthatnak, ha a fiatal egynyári gyomok egyenletesen takarják el a növényeket.

A szisztémás herbicidek az egynyári gyomokat is képesek irtani. A döntés a növénytől, a gyomnövények spektrumától, a rezisztencia státuszától, a szükséges sebességtől és a regisztrált programtól függ.

Megtelepedett egynyári gyomok

A nagy vagy érett egynyári gyomok mindkét típus számára nehezebbek lehetnek.

A lehetséges problémák a következők:

• Sűrű lombozat, amely megakadályozza a teljes lefedettséget
• Keményedett vagy viaszos levélfelületek
• Nagy biomassza
• Védett növekedési pontok
• Csökkent aktív növekedés
• Virágzás vagy magtermelés
• Gyomirtószer-rezisztencia

A kontakt termék megégetheti a külső lombkoronát, miközben a belső szövetek életben maradnak. A szisztémás termék túl lassan vagy hiányosan szívódhat fel, ha a növény stresszes vagy érett.

A korai kezelés általában megbízhatóbb eredményt ad, mint a program megmentésére tett kísérlet, miután a gyomok nagyra nőttek.

Évelő gyomok

Évelő gyomokegynél több vegetációs időszakon át fennmaradhatnak, és magvak és vegetatív struktúrák révén szaporodhatnak.

A földalatti túlélőrendszerek példái a következők:

• Mély karógyökerek
• Rizómák
• Gumók
• Stolonok
• Kúszó gyökerek
• Izzók
• Gyökérkoronák

A szisztémás herbicidek általában akkor alkalmasabbak, ha a cél a hatóanyag bejuttatása ezekbe a föld alatti struktúrákba.

Az időzítés továbbra is kritikus fontosságú.

Sok évelő gyomnövény esetében erősebb lefelé irányuló transzlokáció történik, amikor a növény a szénhidrátokat a gyökerek vagy a tároló szervek felé mozgatja. A legmegfelelőbb időzítés fajonként, növekedési szakaszonként, éghajlatonként, növénykultúránként és termékcímkénként változik.

Fás és invazív növényzet

A fás szárú növényzethez szükség lehet egy szisztémás termékre, amely képes átjutni az érrendszeri szöveteken.

Az ellenőrzés azonban a következőktől függ:

• Faj
• Szár átmérője
• Kezelési módszer
• Szezonális növekedés
• Kéreg jellemzői
• Termékösszetétel
• Regisztrált jelentkezési oldal

A kontakt gyomirtó szer eltávolíthatja a szabadon lévő lombozatot anélkül, hogy a gyökérkoronát vagy a fás szöveteket szabályozná.

Példák a kontakt és szisztémás herbicidekre

Az alábbi táblázat általános példákat tartalmaz. A termék besorolását, szelektivitását, jóváhagyott felhasználását és alkalmazási feltételeit a helyi címkén kell ellenőrizni.

Paraquat

A parakvat egy 22-es csoportú kontakt gyomirtó szer.

Elfogadja az I. fotoszisztémához kapcsolódó elektronokat, és azokat oxigénhez továbbítja, reaktív oxigénfajtákat hozva létre. Ezek a molekulák károsítják a membránlipideket, és gyors sejtszivárgást és szöveti kiszáradást okoznak.

A parakvat nem elsősorban a klorofillképződés gátlásával fejti ki hatását.

Gyors aktivitása miatt fontos az alapos permetezés. A kisebb egynyári gyomok erőteljes irtását biztosítja, de a föld alatti évelő növényekhez általában csak korlátozottan tud eljutni.

A mechanizmus részletesebb magyarázatát ld.Hogyan befolyásolja a paraquat a fotoszintézist.

Dikvát

A Diquat egy 22-es csoportú kontakt gyomirtó szer is, amely korlátozottan mozog a növényeken belül.

Fénynek való kitettség után gyors oxidatív károsodást és a sejtmembrán szétesését okozza.

A dikvat nem bioherbicid. Szintetikus gyomirtó szer, amelyet regisztrált mezőgazdasági, ipari, szárítási és vízi alkalmazásokban használnak, a piactól és a termék címkéjétől függően.

Mivel aktivitása a kezelt szövetben koncentrálódik, fontos az egyenletes lefedettség.

Glufozinát

A glufozinát gátolja a glutamin-szintetázt, ami ammónium-felhalmozódást, fotoszintézis-zavarokat és szövetkárosodást okoz.

Gyakran kontaktusszerűnek vagy kontaktusdominánsnak írják le, mivel a növényeken belüli mozgása korlátozottabb a glifozáthoz képest.

A glufozinát általában a legjobban a kisebb, aktívan növekvő gyomok ellen fejti ki hatását, jó fedéssel. A nagy gyomok, a sűrű lombkorona és a rossz kijuttatási körülmények csökkenthetik a kontrollt.

Glifozát

A glifozát egy szisztémás, 9-es csoportú herbicid, amely gátolja az EPSPS-t, egy aromás aminosavak szintézisében részt vevő enzimet.

A levélzeten keresztüli felszívódás után a háncson keresztül az aktív növekedési pontok és a föld alatti struktúrák felé tud haladni.

Ez alkalmassá teszi számos egynyári és évelő gyomnövény ellen, ahol regisztrálva vannak, és ahol a populáció továbbra is fogékony marad.

A teljesítmény általában erősebb, ha a gyomok egészségesek és aktívan növekednek. A súlyos aszály, a szélsőséges hőmérséklet, a por, az érett lombozat, a rossz vízminőség vagy a nem elegendő felszívódási idő csökkentheti a kontrollt.

2,4-D

A 2,4-D egy szisztémás, 4-es csoportú szintetikus auxin herbicid.

Az érzékeny növényekben bejut, és rendellenes növekedést, szövetkárosodást, szárcsavarodást és növekedési pont-kiesést okoz.

Általában az érzékeny széles levelű gyomok irtására használják toleráns gabonafélékben, kukoricában, legelőkön, gyepeken és nem haszonnövény területeken, ahol regisztrálva van.

Nem szabad minden fűféle számára ártalmatlannak nevezni. A szelektivitást a növényfaj, a készítmény, a mennyiség, az időzítés, a hőmérséklet és a címkézési feltételek határozzák meg.

Clethodim

A kletodim egy szisztémás, 1. csoportú ACCáze-gátló, amelyet az érzékeny egynyári és évelő fűfélék irtására használnak a címkézett lombhullató növényekben.

A levélzet felszívódása után a fű növekedési pontjai és a föld alatti építmények felé vándorol.

A látható tünetek kialakulásához időre lehet szükség. A legfiatalabb levelek elszíneződhetnek, vagy könnyen leválhatnak a növekedési pontról a sérülés előrehaladtával.

Melyik típus hoz gyorsabb eredményt?

A kontakt gyomirtó szerek általában gyorsabban okoznak látható tüneteket.

A tényleges sebesség azonban a következőktől függ:

• Hatóanyag
• Hatásmechanizmus
• Gyomnövények mérete
• Permetezéses lefedettség
• Fény
• Hőmérséklet
• Nedvesség
• Növénynövekedés
• Formula
• Kijuttatási mennyiség

A szisztémás herbicidek általában hosszabb időt vesznek igénybe, mivel a felszívódásnak és a transzlokációnak meg kell történnie, mielőtt az egész növényt érintené.

A jobb kérdés nem az, hogy:

Melyik gyomirtó tűnik gyorsabbnak?

Ez a következő:

Melyik gyomirtó biztosítja a kívánt szintű és időtartamú védelmet a célzott gyomnövényekkel szemben?

A gyors szövetégés néha elrejtheti a hiányos kontrollt. A kezelés utáni monitorozás szükséges a program sikerességének eldöntése előtt.

Hogyan befolyásolják a kijuttatási feltételek a kontakt gyomirtó szereket?

A kontakt gyomirtó szerek nagymértékben függenek a permetezés sikeres lerakódásának hatékonyságától.

Gyomméret

A kisebb gyomokat általában könnyebb letakarni.

Ahogy a gyomok nőnek:

• A levélfelület növekszik
• A lombkoronák sűrűbbé válnak
• A növekedési pontok védetté válnak
• Az alsó levelek kevesebb permetet kapnak
• A biomassza teljesebb lefedettséget igényel

A késői alkalmazás ezért csökkentheti az állandóságot.

Cseppeloszlás

A kontakt termékekhez gyakran elegendő cseppecske szükséges a levél felületén.

Egy olyan alkalmazás, amely csak néhány nagy cseppet juttat a felületre, jelentős mennyiségű kezeletlen szövetet hagyhat maga után az ütközési pontok között.

A fúvókákkal és cseppekkel kapcsolatos döntéseknek továbbra is egyensúlyban kell lenniük a lefedettséggel, az elsodródás szabályozásával és a címkézési követelményekkel.

Fény és hőmérséklet

A fény erősen befolyásolja bizonyos kontakt herbicidek, különösen a 22-es csoportba tartozó hatóanyagok aktivitását.

A meleg, napos időjárás felgyorsíthatja egyes termékek látható károsodását, de a szélsőséges hőséget, a párolgást, a növények érzékenységét és az alkalmazási korlátozásokat is figyelembe kell venni.

A glufozinát teljesítményét gyakran befolyásolja a hőmérséklet, a páratartalom, a fény, a gyomok mérete és a fedettség. Ezeket az összefüggéseket az adott készítmény és címke alapján kell értékelni.

Eső a kijuttatás után

Az eső eltávolíthatja a még meg nem tartott vagy fel nem szívódott gyomirtó szert.

A csapadékmentes időszakok a következők között változnak:

• Hatóanyagok
• Készítmények
• Adjuváns rendszerek
• Időjárási viszonyok
• Termékcímkék

Nem szabad minden kontakt gyomirtó szerre univerzális esőállósági időszakot alkalmazni.

Hogyan befolyásolják a kijuttatási feltételek a szisztémás herbicideket?

A szisztémás herbicidek megfelelő felszívódást és mozgást igényelnek.

Aktív növénynövekedés

Az egészséges, aktívan növekvő növények általában erősebb transzportot biztosítanak az érrendszeri szöveteken keresztül.

Az aszály, a hideg, az áradások, a tápanyaghiány, a betegség vagy más stressz lelassíthatja:

• Levél behatolás
• Érrendszeri szállítás
• Mozgás a növekvő pontok felé
• Gyomirtó anyagcsere
• Tünetek kialakulása

Egy stresszes gyomnövény életben maradhat anélkül, hogy elegendő hatóanyagot felszívna vagy mozgatna a teljes kontrollhoz.

Levélfelület

A lombtrágyázási szereknek elegendő zöld levélfelületre van szükségük.

Gyomok, amelyek:

• Nemrég nyírt füvet
• Legeltetett
• Vágott
• Megégett
• Fagykárok
• Kontakt gyomirtó szer okozta sérülés

lehet, hogy nincs elég aktív lombozata a hatékony dózis elnyeléséhez.

Zavar előtti idő

A kijuttatás után túl korai kaszálás, talajművelés, vágás vagy legeltetés eltávolíthatja a kezelt szöveteket, mielőtt a megfelelő transzlokáció bekövetkezne.

A szükséges időköz a termék címkéjétől és a gyomirtási programtól függ.

Vízminőség és összetétel

A kemény víz, a lebegő talaj, a pH-érték, a sók, az inkompatibilis adalékanyagok és a permetezőtartály szennyeződése befolyásolhatja bizonyos szisztémás termékek hatását.

Bármely kondicionálót vagy adjuvánst csak akkor szabad használni, ha azt a regisztrált címke engedélyezi és támogatja.

Esőállóság

A szisztémás herbicideknek elegendő időre van szükségük ahhoz, hogy behatoljanak a növényi szövetekbe.

A kijuttatás utáni rövid eső csökkentheti a felszívódást. A szükséges esőmentes időszak a hatóanyagtól és a készítménytől függően változik.

A kontaktus vs. szisztémás nem ugyanaz, mint a szelektív vs. nem szelektív

Gyakori tévhit, hogy minden kontakt gyomirtó szer nem szelektív, míg minden szisztémás gyomirtó szelektív.

Ez helytelen.

Kontakt és nem szelektív

Példák lehetnek többek között:

• Paraquat
• Dikvát
• Glufozinát

Ezek a termékek számos zöld növényt károsíthatnak, amelyekkel érintkeznek, a rezisztencia tulajdonságaitól és a címkén feltüntetett feltételektől függően.

Kapcsolat és szelektív

Példák lehetnek többek között:

• Bromoxinil
• Laktofen
• Fomesafen

Ezek a termékek a címkén leírtak szerint használva képesek irtani a toleráns növények bizonyos gyomnövényeit.

Szisztémás és nem szelektív

A glifozát egy gyakori példa. Az érzékeny növényekben is bejut, és képes mind a fűféléket, mind a széles levelű gyomokat irtani.

Szisztémás és szelektív

Példák többek között:

• 2,4-D érzékeny lombhullató gyomok ellen
• Clethodim érzékeny fűfélékre
• Metszulfuron-metil címkével ellátott növényekben vagy nem növénytermesztő területeken

A mozgás és a szelektivitás különböző kérdésekre ad választ:

• Kontakt vagy szisztémás: Merre terjed a gyomirtó szer?
• Szelektív vagy nem szelektív: Mely növények tolerálják a kezelést?

A kontaktus vs. szisztémás nem ugyanaz, mint a megjelenés előtti vs. posztemergens

A kontakt gyomirtó szerek általában kikelt növényi szövetet igényelnek, ezért általában a kikelés utáni alkalmazással összefüggésben alkalmazzák őket.

A szisztémás herbicidek lehetnek:

• Lombtrágyázás utáni készítmények
• Gyökér által felszívódó preemergens termékek
• Gyökér által felszívódó korai posztemergens termékek
• Levél- és talajaktív termékek

A preemergens és posztemergens alkalmazás azt jelenti, hogy a terméket a gyomok keléséhez képest mikor alkalmazzák.

Nem írják le, hogyan mozog a gyomirtó szer a növénybe jutás után.

Részletes összehasonlításért ld.preemergens vs. posztemergens gyomirtó szerek.

A szisztémás jelentése reziduális?

Nem.

A szisztémás gyomirtó szer a kitett növényen belül mozog. A gyomirtó szer maradványai a kijuttatás után egy ideig biológiailag hasznosulnak a talajban vagy egy másik kezelési zónában.

A glifozát szisztémásan hat a növényekben, de a talajjal való érintkezés után általában kevés hasznos maradék gyomirtást biztosít.

Az atrazin a gyökereken és a leveleken keresztül is felszívódhat, és reziduális talajaktivitást is biztosíthat.

A parakvat kontaktaktív a zöld szöveteken, és erősen kötődik a talajhoz, ezért általában nem használják a maradék gyomirtásra.

Ezeket a tulajdonságokat külön kell értékelni:

• Növénymozgás
• Talajállóság
• Biohasznosulás
• Felszívódási út
• Alkalmazás időzítése
• Növényszelektivitás
• Környezeti viselkedés

Keverhetők-e a kontakt és a szisztémás herbicidek?

Néhány regisztrált gyomirtó program lehetővé teszi a kontakt és a szisztémás termékek együttes használatát.

A lehetséges célok többek között:

• Szélesebb gyomspektrum
• Gyorsabb látható leégés
• Több hatékony hatásmechanizmus
• Vegyes fű- és lombhullató populációk kezelése
• Gyomnövények irtása különböző növekedési szakaszokban

A kontakt és a szisztémás kombinációk azonban nem automatikusan előnyösek.

Egy gyorsan ható kontaktpartner néha károsíthatja a levélszövetet, mielőtt a szisztémás komponens befejezné a felszívódást és a transzlokációt. Ez csökkentheti a gyökerek vagy a növekedési pontok felé történő mozgást, és antagonizmust okozhat.

Egyéb lehetséges problémák a következők:

• Fizikai összeférhetetlenség
• Terméskárosodás
• Csökkent felszívódás
• pH-változások
• Csapadék
• Túlzott habzás
• Fúvóka eltömődés
• Sodródási kockázat
• Ütköző címkekorlátozások
• Átfedő környezeti korlátok

Egyes glifozát és dikvát kombinációkkal végzett kutatások kimutatták, hogy a gyors kontakt sérülés csökkentheti a glifozát transzlokációját és gyengítheti a hosszú távú védekezést a glifozát önmagában történő alkalmazásával összehasonlítva.

Ez nem jelenti azt, hogy minden kontakt-szisztémás keverék meghibásodik. Azt jelenti, hogy a keveréket a következőknek kell alátámasztaniuk:

• Mindkét termék címkéje
• Növényregisztráció
• Célzott gyomnövények biológiája
• Kompatibilitási információk
• Helyi agronómiai bizonyítékok
• Ellenállás-kezelési logika

A szigorúbb címkekövetelményt kell betartani. Egy általános összehasonlító cikknek nem szabad univerzális keverési arányt megadnia.

Hogyan válasszanak az importőrök és a forgalmazók?

A professzionális vásárlók számára a kontakt kontra szisztematikus megközelítés inkább portfólióalapú döntés, mintsem egyetlen termék megítélése.

A megfelelő terméknek illeszkednie kell a domináns gyomproblémához és az ügyfél alkalmazási rendszeréhez.

A receptúra ​​kiválasztása előtt az importőröknek és a forgalmazóknak meg kell erősíteniük a következőket:

• Célország
• Regisztrált növények vagy felhasználási helyek
• Domináns gyomfajok
• Egynyári vagy évelő gyomnövények ciklusa
• Fű vagy széles levelű spektrum
• Földalatti reproduktív struktúrák
• Gyomnövekedési szakasz
• Rezisztencia állapota
• Szükséges szabályozási sebesség
• Kijuttató berendezések
• Vízminőség
• Klíma és alkalmazási időszak
• Hatóanyag
• Hatásmód-csoport
• Formula
• Csomagolás
• Címke nyelve
• COA, SDS vagy MSDS és TDS követelmények
• Éves beszerzési mennyiség

Egy mélyen gyökerező évelő gyomokkal rendelkező piacot nem szabad csak gyorsan ható termékekkel ellátni.

Egy olyan piacon, ahol a kisebb egynyári gyomok gyors irtása szükséges, nem feltétlenül van szükség minden programhoz lassú hatású, szisztémás termékre.

Egy kiegyensúlyozott gyomirtó szer portfólió mindkét típust tartalmazhatja, mindegyiket meghatározott felhasználásra pozícionálva, ahelyett, hogy univerzális megoldásként forgalmaznák.

Gyakori termékpozicionálási hibák

Kontakt gyomirtó szerek népszerűsítése állandó gyökérszabályozásként

A gyors barna lombozat erős vizuális hatást kelthet, de nem bizonyítja, hogy a gyökerek vagy a rizómák elpusztultak.

Ez az állítás különösen kockázatos a következők esetében:

• Mezei szulák
• Kanadai bogáncs
• Johnsongrass
• Tarackfű
• Nutsedge
• Egyéb vegetatívan szaporodó gyomok

A szisztémás herbicidek népszerűsítése minden gyomnövény ellen hatékony

A növényen belüli mozgás nem győzi le:

• Természetes tolerancia
• Gyomirtószer-rezisztencia
• Helytelen gyomnövény-azonosítás
• Rossz időzítés
• Nem megfelelő adag
• Környezeti stressz
• Címkekorlátozások

A „gyors” használata a termékminőség fő mérőszámaként

A gyors tünetek alátámaszthatják a vásárlói bizalmat, de a hosszú távú kontrollt a növekedés monitorozásával kell felmérni.

Minden készítmény egyenértékűként való kezelése

A különböző sók, észterek, koncentrációk, felületaktív rendszerek és készítménytípusok befolyásolhatják:

• Abszorpció
• Lefedettség
• Esőállóság
• Kezelés
• Növénybiztonság
• Csomagolás
• Tárolás
• Bejegyzés

A kijuttató berendezések figyelmen kívül hagyása

Egy olyan termék, amely jól teljesít professzionális terepi berendezésekkel, inkonzisztens eredményeket hozhat a nem megfelelő fúvókák, az alacsony permetezési mennyiség vagy a rosszul kalibrált berendezések miatt.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a fő különbség a kontakt és a szisztémás herbicidek között?

A kontakt herbicidek főként a permet által közvetlenül befedett növényi szövetet károsítják. A szisztémás herbicidek felszívódnak és túljutnak a kezelt szöveten.

Melyik típus működik gyorsabban?

A kontakt gyomirtó szerek általában gyorsabban okoznak látható tüneteket. A szisztémás gyomirtó szerek általában több időt igényelnek a felszívódáshoz, a terjedéshez és a teljes növény károsodásához.

A kontakt herbicidek elpusztítják a gyökereket?

Általában korlátozott gyökérszabályozást biztosítanak. A kisebb egynyári gyomok a teljes hajtáspusztulás után elpusztulhatnak, de a megtelepedett évelő gyomok újra kinőhetnek a föld alatti építményekből.

A szisztémás herbicidek mindig elpusztítják a gyökereket?

Nem. Elérhetik a gyökereket vagy a rizómákat, de a sikeres irtás a hatóanyagtól, a gyomok érzékenységétől, a kijuttatás időzítésétől, a felszívódástól, a mozgástól és a rezisztencia állapotától függ.

Melyik a jobb egynyári gyomok ellen?

A kontakt gyomirtó szerek jól működhetnek a kisebb egynyári gyomok ellen, megfelelő lefedettséggel. A szisztémás termékek is hatékonyak lehetnek. A választást a gyomnövények faja, mérete, növényi állománya és ellenálló képessége alapján kell megtenni.

Melyik a jobb az évelő gyomok ellen?

A szisztémás herbicidek általában alkalmasabbak, mivel a kiválasztott hatóanyagok a gyökerek, rizómák, gumók és növekedési pontok felé tudnak haladni.

A glifozát kontakt vagy szisztémás gyomirtó szer?

A glifozát egy szisztémás gyomirtó szer. Főleg a leveleken keresztül szívódik fel, és az aktív, növekvő szövetek felé jut.

A paraquat kontakt vagy szisztémás gyomirtó?

A parakvat egy kontakt gyomirtó szer, amelynek nagyon korlátozott a transzlokációja. Gyors oxidatív károsodást okoz a kezelt zöld szövetekben.

A diquat kontakt gyomirtó?

Igen. A Diquat egy kontakt típusú, 22-es csoportú gyomirtó szer, amely korlátozottan mozog a növényeken belül.

Kontakt vagy szisztémás a glufozinát?

A glufozinátot általában kontakt-domináns vagy korlátozott transzlokációjúként írják le. Erős permetezést igényel, és általában a kis, aktívan növekvő gyomok ellen a leghatékonyabb.

A 2,4-D kontakt vagy szisztémás gyomirtó?

A 2,4-D egy szisztémás szintetikus auxin herbicid, amelyet főként érzékeny széles levelű gyomok ellen használnak toleráns növényeken és termőhelyeken.

Szisztémás a clethodim?

Igen. A Clethodim egy szisztémás gyomirtó szer, amely a fű érzékeny növekedési pontjai felé hat.

Minden kontakt gyomirtó szer nem szelektív?

Nem. A paraquat és a diquat általában nem szelektívek, míg a bromoxinil, a laktofen és néhány más kontakt típusú gyomirtó szer szelektív a címkével ellátott növényekben.

Minden szisztémás herbicid nem szelektív?

Nem. A glifozát általában nem szelektív, míg a 2,4-D, a dikamba, a kletodim és sok más szisztémás gyomirtó szer szelektív a címkén feltüntetett körülmények között.

Ugyanaz-e a kontakt versus szisztémás, mint a preemergens versus posztemergens?

Nem. Az érintkezéses és a szisztémás alkalmazás a növény mozgását írja le. A kelés előtti és utáni alkalmazás a gyomok keléséhez viszonyított kijuttatási időzítést írja le.

A szisztémás ugyanaz, mint a reziduális?

Nem. A szisztémás a növényeken belüli mozgást jelöli. A reziduális a talajban vagy egy másik kezelési zónában folytatódó biológiai aktivitást jelöli.

Keverhetők-e a kontakt és a szisztémás herbicidek?

Egyes címkék engedélyezik az ilyen keverékeket, de a kompatibilitást és a teljesítményt igazolni kell. A gyors érintkezésből eredő sérülés néha csökkentheti a szisztémás felszívódást vagy transzlokációt.

Melyik típusnak kell jobb permetezési lefedettség?

A kontakt gyomirtó szerek általában egyenletesebb lefedettséget igényelnek, mivel a kezeletlen szövetek életben maradhatnak. A szisztémás gyomirtó szerek továbbra is megfelelő lerakódást és elegendő felszívódási területet igényelnek.

Miért nőnek újra a gyomok a kontakt gyomirtó szerrel történő kijuttatás után?

A lombozat elhalhat, míg a gyökerek, rizómák, gumók vagy a védett növekedési pontok életben maradnak és új hajtásokat hoznak.

Miért tűnhet úgy, hogy egy szisztémás gyomirtó szer nem működik?

A szisztémás tünetek lassan alakulhatnak ki. A rossz felszívódás, a stressz, az eső, az alacsony hőmérséklet, az érett gyomok, a helytelen időzítés, a rezisztencia vagy az elégtelen transzlokáció szintén csökkentheti a teljesítményt.

Válasszon a gyomnövények biológiája alapján, ne csak a látható sebesség alapján

A kontaktus kontra szisztémás döntésnek egy gyakorlati sorrendet kell követnie:

1. Azonosítsd a gyomnövények fajait.
2. Határozza meg, hogy egynyári, kétéves vagy évelő növényről van szó.
3. Ellenőrizze a karógyökereket, rizómákat, gumókat, sztólókat vagy fás struktúrákat.
4. Erősítse meg, hogy a gyors kiégés vagy a visszanövekedés szabályozása a prioritás.
5. Válasszon ki egy olyan hatóanyagot, amely hatékony a célzott gyomnövény ellen.
6. Erősítse meg a hatásmechanizmus szerinti csoportot és a rezisztencia állapotát.
7. Ellenőrizze a növénytermesztési vagy felhasználási hely regisztrációját.
8. Értékelje a kijuttatáshoz szükséges berendezéseket és a lefedettségi követelményeket.
9. Ellenőrizze a környezetvédelmi és címkézési korlátozásokat.
10. A kezelést figyelemmel kíséri a túlélés és az újranövekedés szempontjából.

Válasszon kontakt gyomirtót, ha a gyors föld feletti irtás, kiszárítás vagy a kis egynyári gyomok kezelése az elsődleges cél, és a címke is alátámasztja a készítmény alkalmazását.

Válasszon szisztémás gyomirtót, ha a program a növekedési pontokba vagy a föld alatti szövetekbe való bejutást igényli, különösen a már meglévő évelő gyomok esetében.

Az importőrök, forgalmazók és mezőgazdasági márkák számára a legerősebb termékportfólió nem kezeli a kontakt és a szisztémás gyomirtó szereket versengő kategóriákként. Az egyes típusokat a gyomnövények biológiája, a termésbiztonság, az alkalmazási feltételek, a rezisztencia-kezelés és a helyi regisztráció szerint pozícionálja.

A végső termékdöntést a hatóanyag, a mozgásminta, a hatásmechanizmus, a készítmény, a regisztrált felhasználás és a célpiac követelményeinek teljes kombinációján kell alapulnia – nem csupán a látható sebességen.